Keresés:
  • Bemutatkozás
  • Képzéseink
  • Jelentkezések
  • Vizsgainformációk
    • OKJ-s képzések vizsgainformációi
      • Adótanácsadó
      • Bérügyintéző
      • IFRS mérlegképes könyvelő
      • Pénzügyi ügyintéző
      • Számviteli ügyintéző
      • Társadalombiztosítási ügyintéző
      • Vállalkozási mérlegképes könyvelő
    • Szakirányú továbbképzések vizsgainformációi
      • GKZ - Zalaegerszeg
      • KKK - Budapest
      • KVIK - Budapest
      • PSZK - Budapest
    • Europass kiegészítő bizonyítvány igénylése
    • OKJ szakmai bizonyítványok átvétele
  • Munkatársak
  • Kapcsolatfelvétel
  • Hírek
  • Események
  • Dokumentumok
  • Minőségpolitika
  • Adatkezelési tájékoztató
  • GYIK
Események
«2017. december»
HKSzeCsPSzoV
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

Szakirányú továbbképzések vizsgainformációi

A BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM HALLGATÓI KÖVETELMÉNYRENDSZERE TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT

részlet

 

(…)Végbizonyítvány (abszolutórium) alap-, mester- és szakirányú továbbképzés esetén

56.§

(1) Végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett. A végbizonyítványt a rektor által átruházott hatáskörben a dékán írja alá a hallgató részére az elektronikus tanulmányi rendszerből kinyomtatott dokumentumban.

(2) A végbizonyítvány (abszolutórium) feltétele: a képzési idő alatt a tantervben előírt követelmények – a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyak – azaz a szükséges kreditpontok és a szaknak megfelelő kritérium követelmények teljesítése.  

(3) Amennyiben a hallgatónak a képzési és kimeneti követelmények szerint a mesterképzésbe való felvétel feltételeként előírt és ott felsorolt ismeretkörökből hiányzó krediteket is teljesíteni kell, akkor a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzésének feltétele ezen kreditek teljesítése is.

 

Szakdolgozat

57. §

(1) Az alap-, mester- és szakirányú továbbképzésen tanulmányokat folytató hallgatónak tanulmányai befejezéseként a szak/szakirány képzési követelményeihez szorosan kapcsolódó szakdolgozatot kell készítenie. A szakdolgozat témabejelentésének elfogadására a szakért felelős szakvezető, illetve szakirányú továbbképzés esetén a szakért felelős intézeti tanszékvezető jogosult. Két szakirányt végző hallgatónak egy komplex szakdolgozatot kell írni.

(2) A hallgató az illetékes intézetek/intézeti tanszékek, vagy a gyakorlóhely által ajánlott, vagy a saját maga által választott – az intézeti tanszék vezetője által jóváhagyott – témát dolgozhatja fel.

(3) A szakdolgozati témákat, illetve témavázlatot valamennyi szakon legkésőbb a képzés utolsó félévét megelőzően hirdetik meg, illetve fogadják el az intézetek/intézeti tanszékek. A szakdolgozati témák, illetve témavázlat elfogadásáért felelős intézetek/intézeti tanszékek vezetői által megjelölt időpontig a hallgató írásban vagy elektronikus formában köteles az illetékes intézettel/intézeti tanszékkel közölni, hogy melyik témát kívánja választani.

(4) A szakdolgozat elkészítését egy vagy két konzulens segíti. A konzulenseket az intézet/intézeti tanszékvezető jelöli ki, és kéri fel a hallgatók esetleges kéréseire is figyelemmel.

(5) A szakdolgozat beadásának határidejét képzési szintenként és munkarendenként a szakdolgozati témák kiadásáért felelős intézetek/intézeti tanszékek vezető véleményének figyelembevétele mellett kari szinten az oktatási dékánhelyettes határozza meg.

(6) A szakdolgozatok legfeljebb két példányban bekötött formában és egy példányban elektronikus formában, a nyomtatott formával teljesen megegyezően kerülnek beadásra. A bekötött egyik példányt a hallgató a záróvizsgát követően visszakérheti, a másik példány a kari Könyvtárban marad, ha annak Gyűjtőköri szabályzata azt előírja. A szakdolgozat elektronikus változata az Intézmény Repozitóriumába kerül (on-line feltöltés formájában), és ezeket a Kari Könyvtárak a szabályzatuknak megfelelő módon és ideig őrzik.

(7) A szakdolgozat titkosítása a gazdálkodó szervezet vezetőjének írásbeli kérelmére lehetséges. A szakdolgozat a titkosítást követően csak a titokgazda írásos hozzájárulásával elektronikus formában tekinthető meg; a szakdolgozatot elkülönítetten kell tárolni.

(8) A szakdolgozatot két bíráló értékeli, akiket az illetékes intézet/intézeti tanszék vezetője kér fel. Mesterképzés esetén a belső konzulens témavezető oktató nem lehet a szakdolgozat bírálója, szakirányú továbbképzés esetén az egyik bíráló megegyezik a külső konzulens személyével.

(9) A bírálók a szakdolgozatot írásban értékelik. Ha a szakdolgozatot valamelyik bíráló elégtelennek minősíti, a szakdolgozatot harmadik bírálónak kell kiadni. Amennyiben a szakdolgozatot egyik bíráló sem fogadta el, vagy a felkért harmadik bíráló is elégtelennek minősítette, úgy a hallgató záróvizsgára nem bocsátható. Harmadik bírálónak ki kell adni a szakdolgozatot akkor is, ha a bírálatok értékelésében kettőnél nagyobb érdemjegy eltérés van. Az intézeti tanszék a hallgatót az elégtelen érdemjegyről a záróvizsga megkezdése előtt legalább 5 munkanappal korábban értesíti.

(10) A hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie, ha a dolgozat minősítése vagy a védésre adott jegy elégtelen. Az új szakdolgozat témája az eredeti témával azonos, vagy attól eltérő is lehet. Az új témát az illetékes intézet/intézeti tanszék vezetője hagyja jóvá.

(11) A hallgatóknak a szakdolgozat bírálatát a záróvizsgát – legalább 5 nappal – megelőzően az illetékes intézetek/intézeti tanszékek eljuttatják.

(12) A hallgató a záróvizsgán Záróvizsga Bizottság előtt védi meg szakdolgozatát.

(13) A szakdolgozatot a védés alapján a Záróvizsga Bizottság minősíti.

(14) A szakdolgozat tartalmi és formai követelményeit, eljárási szabályait, az értékelés általános szempontjait az intézetek/intézeti tanszékek a témák meghirdetésével egyidejűleg közzéteszik, amelyet a hallgatói tájékoztató tartalmaz.

 

A záróvizsga

58. §

(1) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga több részből – szakdolgozat megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.

(2) A záróvizsgára bocsátás feltétele a végbizonyítvány (abszolutórium) megléte és a szakdolgozat elfogadása. A részletes feltételeket szakonként a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, melyet a hallgatói tanulmányi tájékoztatóban kell közzé tenni.

(3) A hallgatónak az elektronikus hallgatói rendszerben kell a záróvizsgára bejelentkezni. A Tanulmányi és Oktatásszervezési Főosztály, szakirányú továbbképzés esetén a továbbképzésért felelős szervezeti egység a záróvizsgával kapcsolatos teendőkről és határidőkről, a záróvizsga időpontjáról a hallgatót előzetesen írásban értesíti.

(4) Záróvizsga a Szenátus által meghatározott záróvizsga-időszakban tehető.

(5) A záróvizsga követelményeit a szakdolgozati témák kiadásáért felelős intézetek/intézeti tanszékek vezetőinek közzé kell tenniük.

(6) A hallgató a záróvizsgát mindaddig nem kezdheti meg, amíg a Hallgatói Szolgáltatási Osztálynál nem igazolja, hogy a kar különböző egységei felé (Könyvtár, Testnevelési csoport, kollégiumi díj, stb.) nincs tartozása.

(7) A záróvizsgán egyrészt a szakdolgozatot kell megvédeni, másrészt sor kerül a komplex számonkérésre, kivéve a szakirányú továbbképzéseket, ahol csak szakdolgozati védésre kerül sor.

(8) A záróvizsga a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő záróvizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után a 2012. szeptember 1. előtt jogviszonyt létesített hallgatók esetén határidő nélkül, míg a 2012. szeptember 1. után jogviszonyt létesítő hallgatók esetén két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, a hatályos képzési és kimeneti követelmények szerint letehető a HTJSZ által előírt díjtétel befizetése esetén. A záróvizsga letételét a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításától számított két év eltelte után a szakvezető egyéb feltételekhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.

(9) Több szakirányt, specializációt választó hallgató esetén a záróvizsgát úgy kell megszervezni, hogy a hallgató egy záróvizsga bizottság előtt tudja mindkét szakirány, specializáció záróvizsga követelményét teljesíteni. A komplex záróvizsgán mindkét szakirány, specializáció szóbeli vizsgájának sikeres teljesítése esetén adható ki a második szakirány, specializáció elvégzéséről szóló záradékot is tartalmazó oklevél. Az egyik szakirány, specializáció záróvizsgájának sikertelensége esetén – hallgatói döntéstől függően – a kiállított oklevélbe kizárólag a sikeresen teljesített szakirány, specializáció elvégzése kerül bejegyzésre, vagy a záróvizsga komplex szóbeli része – az alapképzési szak közös szóbeli vizsgája, valamint mindkét szakirány, specializáció szóbeli vizsgája – a hallgató részéről megismétlésre kerül. (...)


Hírek

Hírek

2018. január 1-jétől a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába vétele kizárólag mérlegképes könyvelői végzettség vagy könyvvizsgálói végzettség megléte esetén lehetséges.

Izgalmas szakmai rendezvényre várjuk a pénzügyi tanácsadói terület iránt érdeklődőket.

A Budapesti Gazdasági Egyetem a szakirányú továbbképzések terén is – a Karok képzési területeihez igazodóan – sokszínű képzési kínálattal várja az alapoklevéllel már rendelkező, de még további speciális szakképzettség...